– az önállóság és a felelősségtudat belülről indul ki
– az egyéniség kibontakozása
– a cselekvőképesség és a felelősség érzete
Ha néha kétségbe vonjuk a kötődés szerepét a csecsemőkoron túl: óvodáskorban, iskoláskorban, serdülőkorban, mert nem azonnal látszik az eredménye, véssük jól a szívünkbe, hogy az önállósulás folyamatát nem a korai leválás, hanem az egyre mélyebb kötődés táplálja.
Amikor valakinek a szeretettankja feltöltődik, az amygdala a kötődés munkájával járó küzdelemből átvált nyugalomba. Mintha csak azt mondaná: “Most már nincs semmi gondom. Megyek, fölfedezem a világot!”
Az eleven zoé élet, a vitalitás is az emberi potenciál része. Belülről jelenik meg, spontán, természetes úton, de sajnos nem mindenkiben. Milyen jelek utalnak rá egy fejlődő gyermeknél?
Már a hároméveseknél is gyakran látjuk ezt a csodálatos büszkeséget! Nagyszerű érzés különálló lényként is életképesnek lenni! Amikor egy gyerek belül lehet elégedett magával azért, amit csinált, egész lénye ujjong: kezdek megérkezni!
Milyen jelek utalnak arra óvodáskorban, iskoláskorban, serdülőkorban, hogy a gyermek halad az önállósulás útján?
Az önállósulás az egyéniség megjelenésének érési folyamata, amelynek során a teljes mértékben másoktól függő gyermek önállóan is életképes, belülről vezérelt és felelősséggel cselekvő felnőtté válik.
