A nevelés hosszútávú célja, hogy a gyermek eljusson a teljes érettségre. Érett az az ember, akinek saját, valóságos tulajdonságaivá váltak azok a lehetőségek, amelyeket emberi mivoltánál fogva már születésekor magában hordozott. Ez azt jelenti, hogy egy értelmileg sérült gyermek is fel tud nőni érett, virágzó és gyümölcstermő önmagává, ha adottak számára a fejlődés nélkülözhetetlen feltételei.
Az érés nem tanulás kérdése, és nem is nevelési technikák eredménye. Korábban azt hittük, hogy az ember pszichológiai felnőtté válása egyetlen fejlődési ív eredménye, de kiderült, hogy három különböző érési folyamat együttese révén válhatunk (pszichológiai értelemben is) felnőttekké.
Három érési folyamat
Az önállósulás során a gyermek önazonos személyként lesz képes másoktól függetlenül élni. Az adaptálódás során a nehéz és fájdalmas élmények hatására képes lesz a valósághoz alkalmazkodni. Az integrálódás érési folyamata pedig felteszi a koronát: a gyermek képes lesz civilizált módon másokkal is együtt élni anélkül, hogy az önazonosságát elveszítené.
Érdemes velük közelebbről is megismerkedni ahhoz, hogy megértsük, miből áll az a kertészeti munka, amit el kell végeznünk ahhoz, hogy a gyerekeink ígéretes palántákból érett, virágzó és gyümölcstermő önmagukká nőjenek föl.

Önállósulás
Az önálló életre való képesség teszi lehetővé, hogy a gyerek különálló személlyé váljon saját határokkal, szándékkal és kezdeményezőkészséggel. Kibontakozik az önállóság, a kíváncsiság és az „én akarom” belső ereje.
Az önállóságot nem kell dicsérettel és jutalommal kialakítani, mert belülről fakad, amikor a kötődő éhség telítődik, és a gyerek figyelme a közelségkeresés kényszerétől felszabadulva a külvilág felfedezésére és képességeinek próbálgatására irányulhat.
Önállósulás →

Adaptálódás
A valósághoz való rugalmas alkalmazkodás képessége teszi lehetővé, hogy a gyerek együtt tudjon élni azzal, amin nem tud változtatni: amikor nem teljesül az akarata, kudarc éri, vagy a saját határaiba ütközik. Ide tartozik a testi fogyatékossághoz és a nehéz körülményekhez való alkalmazkodás is.
Az alkalmazkodás az érés könnyes útja, melynek során rajtunk változtat az, amin nem lehet változtatni. E belső átalakulásnak köszönhető a reziliencia, a lelkierő, és a teherbírás.
Adaptálódás →

Integrálódás
A társas lénnyé válás érési folyamata, amelynek során a gyermek a sajátja mellett mások szempontjait is figyelembe venni képes, megfontoltan cselekvő felnőtté válik.
Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy a többi gyerek társaságában is önmaga maradjon; ne adja fel magát azért, hogy mások elfogadják. Kialakulnak a civilizált társadalmi együttélés tulajdonságai: az önuralom, a türelem, a figyelmesség, és a sajátunktól eltérő szempontok megértésének képessége.
Integrálódás →
Az érés elengedhetetlen feltételei
A valódi érés kívülről nem irányítható és siettetni se lehet. Spontán (magától) zajlik, de mégsem lesz minden gyerekből érett, virágzó és gyümölcsöző életű felnőtt.
A szükséges feltételek teljesülése nélkül az érés bármelyik folyamata elakadhat. Sok olyan embert ismerünk, aki – noha régóta nagykorú – érzelmi értelemben továbbra is úgy működik, mint az óvodások.
Egyik legfontosabb szülői feladatod azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekeid és kamaszaid jól fejlődjenek, és minél teljesebb mértékben kibontakozzanak.
Az érés anyaméhe a biztonságot nyújtó kapcsolat
Olyan kapcsolatot érdemes teremteni és ápolni a gyermekkel, amelybe mélyen beleeresztheti a gyökereit. Ne az ő viselkedésén vagy teljesítményén múljon, hogy a kapcsolat megmarad-e! Ezzel pszichológiai anyaméhet hozol létre, amelyben az érés folytatódhat. Nem elég, hogy szereted a gyermeket. Az is fontos, hogy ő is rád bízza a szívét.
Kapcsolódás →
Ha a gyermek életében van legalább egy biztonságot nyújtó kapcsolat, akkor az érés három további feltétele is teljesülhet:

Érző szív
Adj teret a gyermek és a kamasz érzelmeinek, hogy később gondoskodó és felelősségteljes felnőtt lehessen belőle. Érző szívre van szüksége ahhoz is, hogy leküzdje az élet nehézségeit, rugalmas, találékony, és teherbíró legyen.
Érző szív →

Nyugalom
Biztosítsd a gyermek lelki nyugalmát. Akár az alvásával, akár az evésével, akár a tanulásával foglalkozol, először a kapcsolat és az érzelmi önkifejezés iránti igényét elégítsd ki. A nyugalom a testi-lelki jóllét egyik alapfeltétele.
Nyugalom →

Játék
Adj teret és időt a szabad, kreatív játékra. A játék segít megőrizni a gyermek érzelmi egészségét és az egyéniség fejlődését is támogatja. Ezen kívül a kapcsolatok elmélyítéséhez is természetes keretet biztosít, sőt még a tanuláshoz is.
Játék →
