A “kötődő falu” olyan kapcsolati háló, amely a szülőket támogatja a gyermekek felnevelésében.
GYÖKEREK sorozat » 4. rész: A KÖTŐDÉS SÖTÉT OLDALA és a RIVÁLIS KÖTŐDÉSEK
- A kötődés taszító ereje
- Miért nem áll szóba idegenekkel a kisgyermek?
- Miért alakulnak ki rivális kötődések?
- Kortárs-orientáció: amikor a gyermek kortársai a vetélytársaid lesznek
- Amikor a gyermek előbújik a kötődés bábjából, ki lép a szülők helyére?
- Hogyan építs kötődő falut a családod köré?
- Hogyan hatástalanítsd a vetélytársakat?
Régen a szülők a nagycsalád és a faluközösség segítségével nevelték föl a gyerekeket, ami ma már csak nagyon keveseknek adatik meg. A gyermeknevelés sose volt egy-két emberre szabott feladat, tehát amikor gyermeket hozunk a világra, tudatosan meg kell szőnünk azt a kapcsolati hálót is, amely segít a felnevelésében. A rokonok, a szomszédok és a barátok, a gyülekezet köreiben keressük meg azokat, akikben megbízunk és akik iránt gyermekeink is bizalommal lehetnek. Amennyire lehet, próbáljuk őket közösséggé kovácsolni azzal, hogy együtt kirándulunk, meghívjuk őket vacsorázni, játszani – nem külön a gyerekekhez, hanem velünk együtt, közös programokra.
Vannak egyházi közösségek, amelyekbe a családok úgy tudnak beilleszkedni, hogy a kisgyerekekkel és a kamaszaikkal is együtt érezhetik jól magukat. Együtt szervezik a programokat, nem generációkra bontva; kirándulnak, tüzet raknak, bográcsoznak, esznek, beszélgetnek, énekelnek és imádkoznak, szükség esetén pedig van kire bízni a gyerekeket. Egy ilyen közösségben a frissen szült édesanyák is számíthatnak rá, hogy néhány héten keresztül, amíg meg nem erősödnek, valaki minden nap visz vacsorát a családjuknak. Van kitől segítséget kérni, ha valaki beteg lesz, baleset éri, váratlanul kórházba kerül, vagy pedig kimerül, elcsügged és lelkileg szorul megerősítésre. Érdemes csatlakozni egy ilyen közösséghez, ha pedig már tartozol valaholva, járulj hozzá a családos közösségi élet felpezsdítéséhez, amelyből az egyedülállókat és az idősebbeket se hagyjátok ki! Kevés olyan család van, ahol nem volna szükség még néhány nagynénire, nagybácsira, önkéntes nagyszülőre!
A kötődési váltócsapat egyik fontos funkciója, hogy a gyermek a távollétedben is, az óvodában és az iskolában töltött idő alatt is kötődő kapcsolaton belül maradjon, mert a fejlődés anyaméhe a kötődő kapcsolat. Törekedj tehát arra is, hogy a gyermeked rajtad keresztül ismerje meg az új óvónőit és tanítóit, sőt, lehetőleg a gyerekeket is, hogy a hozzájuk való kötődés ne váltsa ki belőlük a kötődés taszító erejét a te irányodba.
Azokkal a felnőttekkel is egyengesd a gyermek kapcsolatát, akiket nem volt alkalmad személyesen bevezetni az életébe! A tanárok is könnyebben válnak a segítőtársaiddá, ha bevonod őket a csapatodba. Mielőtt elmész a szülői értekezletre, gyűjts össze a gyerekektől minden olyan információt, amelyek alapján minden tanárral el tudod hitetni, hogy a gyermek szereti őt.
Amikor anno a szülőiről hazaértem és a kamasz lányom megkérdezte, hogy „Na, mit mondott rólam az Éva néni?” kiválasztottam az egyetlen kedves dolgot, amit a matektanárnőjétől hallottam: „Meg van elégedve azzal, ahogy az óráján szerepelsz.” Lényegében róla is ugyanezt mondtam tanárnőjének. Néha nagyon kellett igyekeznem, hogy találjak valami jót. Érdemes egy picit még ezekért a nem természetesen fűződő kapcsolatokért is tenni, ha remélhető, hogy másnap melegebb mosollyal néznek egymásra és mindkét részről elindul valamiféle kötődő kapcsolat. Már a következő dolgozatra is nagyobb lelkesedéssel fog készülni a gyerek; dolgozni akar a tanára kedvéért, mert a jó tanulás nemcsak az intelligencián múlik, hanem azon is, hogy kötődik-e a tanárához. A kötődés ébreszt benne vágyat, hogy jobban megfeleljen neki.
Szeretnéd a gyermeket valamilyen sportra vagy fejlesztő foglalkozásra járatni? Rendben; de mielőtt ott hagyod az idegen felnőttel, teremtsd meg a kettőjük működő kapcsolatát! A kötődés stafétabotját is add át a felnőttnek, hogy a gyermek élménye az legyen, hogy egy szerethető, megbízható ismerős tanítja, akitől nyugodtan tanulhat. A kötődő gyermek akkor tud élete új szereplőihez is kötődni, ha a hozzád való kötődését a másik felnőttre is kiterjeszted.

Nem olyan a rokonságod, hogy szükség esetén rájuk tudod bízni a gyermekedet? Esetleg nincs is családtag a közelben, mert messzire költöztetek? A hiányzó rokonok helyére a felnőtt barátaidat is a családba fogadhatod.
Noémi lányom az Óperenciás tengeren is túl él a kis családjával. A mi nagy családunk egyetlen tagja sincs a közelében, és a fiú szülei is messze laknak. A gyülekezetük révén viszont van baráti társaságuk, akikkel gyakran találkoznak. A barátok többsége még egyedülálló, de vannak köztük kisgyerekes családok is. A harmincas egyedülálló “fiúkat” rendszeresen meghívják vacsorára, és sokszor még a hétvégi kiruccanásokra is a „nagycsaláddal” mennek. Mivel a gyerekek számára a szülők barátai szinte családtagok, szükség esetén nyugodtan meg lehet kérni valamelyik „nagynénit” vagy ”nagybácsit” egy kis alkalmi gyerekvigyázásra. Nagy ritkán persze megjelenik náluk az óvilági rokonság is szerény személyünkben. Az itthoni nagy családját persze nagyon hiányolja Noémi, de amikor kiköltözött, sok energiát fektetett abba, hogy egy jó gyülekezetet is keressen és ápolja a kapcsolatait. Ma már, 11 év múltán kipróbált kapcsolati háló veszi körül őket.
A mai világ új jellemzője a társadalmi mobilitás. De másik országba sem kell ahhoz költöznöd, hogy egy munkalehetőség miatt távol kerülj a vér szerinti családodtól. Ahol a családoddal otthonra találsz, ott szánj időt és energiát kapcsolatépítésre olyan megbízható emberekkel, akik be tudják tölteni a hiányzó nagyszülők, nagybácsik és nagynénik helyét. Muszáj, mert a gyermeknevelés nem 1-2 személyre szabott feladat.
A gyerekeid barátainak a szüleivel is próbálj személyes kapcsolatot tartani, illetve törekedj arra hogy a gyereked legjobb barátai azokból a családokból kerüljenek ki, akikkel jóban vagy és az értékrendetek is hasonló! Ezt is sokkal könnyebb természetes úton, a közös élményekből fakadt kötődések útján elérni, mint magyarázatokkal, tiltással és veszekedéssel. A család ereje c. könyvben Dr. Neufeld elmesélte, ahogy kapcsolatot építettek a középiskolás lányuk, Bria barátaival és a szüleikkel. A közösség, amelyben a fiatalok közel maradhattak a szüleikhez, mellesleg máig is virul… pedig a gyerekek már régen felnőttek. A kötődő hálózat felépítésével a szülők megoldották, hogy a gyerekek egymás házában sem egymás körül keringtek, hanem a felnőttjeik körül. Amikor pedig a család egy évre Franciaországba utazott, Bria barátait is vendégül látták néhány hétre. A barátok szülei nyugodtan elengedték őket, mert tudták, hogy miközben a kamaszaik Bria családjával együtt jól érzik magukat egy távoli országban, tőlük és az értékrendjüktől sem távolodnak el, mert ugyanabban a kötődő faluban vigyáznak rájuk továbbra is.
- A kötődés taszító ereje
- Miért nem áll szóba idegenekkel a kisgyermek?
- Miért alakulnak ki rivális kötődések?
- Kortárs-orientáció: amikor a gyermek kortársai a vetélytársaid lesznek
- Amikor a gyermek előbújik a kötődés bábjából, ki lép a szülők helyére?
- Hogyan építs kötődő falut a családod köré?
- Hogyan hatástalanítsd a vetélytársakat?