Fogalomtár » szócikk: kötődési űr (attachment void)
Mivel a gyerekek azok révén tájékozódnak, akikhez kötődnek, amikor meglévő kötődéseiket szem elől tévesztik, elveszettnek érzik magukat, a világot pedig zűrzavarosnak. Az útmutatásnak és értelmezésnek ez a hiánya egy gyerek számára elviselhetetlen, és arra kényszeríti, hogy átkötődjön valakihez vagy valamihez – többnyire a kortársaihoz. (Dr. Máté Gábor és Dr. Gordon Neufeld: A család ereje, 1. fejezet)
Kötődési űrről akkor beszélünk, amikor a gyermeket nem azokhoz fűzik érzelmi szálak, akikhez kötődnie kellene: az értük felelős és róluk gondoskodó felnőttekhez.
“Korunk nem kedvez a fiatalok szülői/tanári kötődéseinek. A gyerekek egyre kevesebb időt töltenek az értük valódi felelősséget vállaló felnőttek társaságában, és egyre többet a kortársaikéban. A modern nyugati társadalmakban a gyerekek már egészen kis korukban kikerülnek a szerető szülői környezetből, s a nap nagy részét számukra idegen emberek felügyelete alatt töltik. A bölcsődei, óvodai, iskolai létszámok túlterhelik a pedagógusokat, akik nincsenek felkészülve rá, hogy a „tananyag” átadásán túl a rájuk bízott fiatalok érzelmi fejlődésével is foglalkozzanak. Magyarán, általában nem marad elég idő a nevelők és a gyerekek közötti kötődés kialakulására.
Ebből a kötődési űrből születik, illetve erősödik meg azután a kortárs-orientáció…
Holott a gyerekek hosszú távú fejlődése érdekében az lenne a célravezető, ha – legalábbis a lelki érettség eléréséig – minél több időt töltenének törődő felnőttek társaságában, vagy, ne adj Isten, megtanulnának egyedül játszani, hogy a fantáziájuk is fejlődhessen.”
– Somai Miklós ajánlja: Máté-Neufeld – A család ereje
A kötődési űr témájához kapcsolódó bejegyzések:
KÉK nevelés 