kortárs-orientáció

Fogalomtár » szócikk: kortárs-orientáció (peer-orientation, G.N.)

A kortárs-orientáció a mai társadalom egyik kortünete: a gyerekek “leváltják” a szülőket, és a kortársaikat tekintik irányadónak.

iskola-csoportnyomas-2

kortárs-orientáció: engedelmeskedik, csak nem a szüleinek

“Mikor fogjuk észrevenni már végre, hogy a gyerekek élete nem jó az iskolában? Nagyon sajnálom azt a gyereket, akinek állandóan csak a tanulást, az iskolát kell hajszolnia, és semmi más öröme nincs. Ezek a gyerekek azok, akik szülői ambíciótól fűtve teljesítményközpontú iskolákba járnak, és mást sem csinálnak, csak dolgoznak, mint egy gép, nézik az órát, rohannak a következő különóráikra. A vége az, hogy tizenhárom, tizennégy éves korukra oly mértékben fáradnak bele az egészbe, hogy már semmihez nincs kedvük, furcsa és nagyon méltatlan irányt vesznek: a hasonló korúak nagy csapatával egymást támogatják a felnőttekkel szemben.”
– Winkler Márta (Örömmel az iskolában, 20.)

kortars-orientacio-kek-neveles

Dr. Gordon Neufeld és Dr. Máté Gábor A család ereje c. könyve arról szól, hogy ma már nem a szülők, hanem a kortársak vannak elsődleges hatással a gyerekekre. A kapcsolatszegény és elvárásokkal terhelt légkör arra ösztönzi a gyerekeket, hogy önmagukat a kortársakba, ne pedig a családba gyökerezve keressék. A szerzőpáros szerint ez az életmód rendkívül egészségtelen, és tovább növeli a gyerekek pszichés terhelését. A fiatalokkal kapcsolatos problémák szinte mindegyikéért a kortárs-orientációt teszik felelőssé.

“A szülői nevelés titka nem az, hogy mit csinál a szülő, hanem az hogy mit jelent a gyermek számára. Ha a gyermek kapcsolatot keres velünk és vágyik a közelségünkre, akkor felhatalmaz minket arra, hogy gondoskodjunk róla, vigaszt nyújtsunk és utat mutassunk neki, vagyis a példaképei, a tanárai és a tanácsadói legyünk.”
– Neufeld-Máté: A család ereje, 23. o.

“A kötődési űrből születik, illetve erősödik meg azután a kortárs-orientáció, amikor is a kortársak (barátok vagy inkább csak haverok) a felnőttek helyére lépnek a gyerekek elsődleges kötődéseiben: véleményük fontosabbá válik a gyermek számára a szüleiénél, és rájuk hallgat annak megítélésénél, mit tart jónak, és mit rossznak. S mivel a tudományt is gyarló emberek űzik, és közülük is azok tudnak a legfényesebb karriert befutni, akik a fennálló társadalmi-gazdasági rend szolgálatába állnak, a “kabátot a gombhoz varrva” alapon kialakult és uralkodóvá vált egy olyan felfogás, amely a kortárs-orientációt egyenesen kívánatosnak tartja. Holott a gyerekek hosszú távú fejlődése érdekében az lenne a célravezető, ha – legalábbis a lelki érettség eléréséig – minél több időt töltenének törődő felnőttek társaságában, vagy, ne adj Isten, megtanulnának egyedül játszani, hogy a fantáziájuk is fejlődhessen.”
Somai Miklós ajánlja: Máté-Neufeld – A család ereje

Lásd még: engedelmességtájékozódási pont, biztos bázis

hr2A KORTÁRS-ORIENTÁCIÓRÓL SZÓLÓ ÍRÁSOK:

  1. A nyugalom forrása: A KAPCSOLAT (de milyen kapcsolat?)
  2. A KAPCSOLAT – Amelyben teljesülnek a fejlődés feltételei
  3. Hogy lehet helyrehozni a nem túl jó kapcsolatot?
  4. Mi akadályozza, hogy egy gyerek “kötődésbe essen”?
  5. Mellőzzük a kapcsolatrongáló módszereket!