kötődés

Fogalomtár » szócikk: kötődés (attachment)

A kötődés összetartó erő. Az a belső hajtóerő, ami egymás felé indít és összekapcsol minket. Az emberi kapcsolatokban ugyanazt a szerepet tölti be, mint a fizikában a tömegvonzás (gravitáció).

A gravitáció olyan törvényszerű hajtóerő, amely két, tömeggel rendelkező testet egymás felé vonz. Hatására a Földön a testek a Föld középpontja felé esnek; a Hold a Föld körül, a Föld pedig a Nap körül kering, és a Napot nem veti szét a saját sugárzása. A gravitáció a világ hatalmas összetartó ereje. Észrevétlenül hat, de mindent meghatároz. A földön tart bennünket, és egyben tartja a testünket. Összetartja az atomok részecskéit, és a Nap körüli pályán tartja a bolygókat. Az egész világegyetemet a gravitáció tartja formában és mozgásban. A kötődés az emberi kapcsolatok gravitációja.

“A kötődés a közelség elérésére és fenntartására irányuló hajtóerő vagy kapcsolat.”

Dr. Gordon Neufeld

A kötődéselmélet lényege az, hogy a szeretett lény a menedékünk. A legtágabb értelemben kötődésnek nevezzük a másik személy közelségének elérésére és a közelség fenntartására irányuló ösztönös késztetést (belső hajtóerőt), ami többféle természetű lehet: érzékszervi, érzelmi, és pszichológiai (lelki) kötődés (ld. A kötődés gyökerei).

“A nevelés sikere alapvetően nem attól függ, mit teszünk – hogyan „nevelünk” –, hanem hogy milyen kapcsolatot tudunk kiépíteni és fenntartani a gyerekekkel. A kulcsszó itt a KÖTŐDÉS. Ennek megértése nélkül esélyünk sincs a sikerre. A kötődés akkor alakul ki, ha viszonylag hosszú időt töltünk el valakivel, aki szeret bennünket, akire számíthatunk, akire felnézhetünk, akire hasonlítani szeretnénk. Ha a gyermek nem kötődik (eléggé) hozzánk (szülőkhöz, tanárokhoz), akkor nem fog ránk hallgatni, ránk figyelni. Akkor csak falra hányt borsó marad az útmutatásunk.”
– Somai Miklós ajánlja: Máté-Neufeld – A család ereje

A nevelést a gyermek kötődése teszi lehetővé; arra hallgat, akihez kötődik. Akihez nem kötődik, annak ellenáll. A kötődő ösztön negatív pólusa az ellenakarat.

“Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.”
– Jézus példázata a jó pásztorról (János 10:4-5)

Kapcsolódó bejegyzések

• Miért annyira fontos a kapcsolat?
• A játék feltétele: A NYUGALOM (de milyen nyugalom?)
• A FOLYAMAT – Ahogy a gyermek teljes érettségre juthat
• AZ AKADÁLY – Ami a fejlődés útját elállja
• A KAPCSOLAT – amelyben teljesülnek a fejlődés feltételei
• Hogy lehet helyrehozni a nem túl jó kapcsolatot?
• Mit csináljak, ha parancsolgat a gyerekem?
• Hogy hatalmaz fel bennünket a nevelésre a gyerekünk kötődése?
• Mi a különbség a természetes és az erővel szerzett hatalom között?
• A kötődés gyökerei – A kapcsolatkészség fejlődésének hat szakasza
• Hogyan óvjuk meg a gyermek érző szívét?
• A társas agy
• Az agresszív viselkedés problémája
• Mi végezzük a kötődés munkáját!
• Hogy lesz a kötődésből önállóság?
• Hogy veszítheti el egy gyerek a könnyeit?
• Videó: A szülői hatalom forrása
• Videó: A kötődés gyökerei
• Miért nem áll szóba idegenekkel a kisgyermek?
• Hogyan építs kötődő falut a családod köré?
• Hogyan hatástalanítsd a vetélytársakat?
• Mit tegyünk, ha állandó és súlyos a testvérkonfliktus?
• Videó: A rendezett kötődő kapcsolat

Szakirodalom:

• Zsolnai A. (2001): Kötődés és nevelés – a kötődés pedagógiai vonatkozásait ismerhetjük meg belőle
• P. Fonagy, M. Target (2005): Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében (287kk) – Bowlby kötődéselméletét ismerteti
• Horváth-Szabó K. (2007): Vallás és emberi magatartás (133kk) – a kötődéssel kapcsolatos valláslélektani kutatásokról is beszámol
• Fodor László (2007): Fejezetek a motivációkutatásból (72kk)