Fogalomtár » szócikk: emóció (emotion)
A latin emovere szó az e- (kifelé) és movere (mozog) szó összetétele.
emotio (latin): ami felkavar, ami megindít
Az emóció (érzelem, indulat) az agy limbikus rendszerében keletkező érzelmi-indulati töltet, belső energia, ami felkavar és megindít. Akkor is, ha nem veszünk róla tudomást. Az érzelmek és az indulatok kémiai, pszichés és motivációs szinteken működnek, és akkor is befolyásolják a hangulatot, az arckifejezést, a testbeszédet és a viselkedést, ha valakinek fogalma sincs arról, hogy milyen érzelem vagy indulat kavarog benne (nem érzi az érzelmeit).
Emóciói minden limbikus rendszerrel rendelkező emlősnek vannak, de csak az ember képes gondolni is arra, amit érez: az emócióit tudatosan megélni és megnevezni. A kisgyermek cselekvését egy-egy erős emóció mozgatja; többnyire olyan ösztönkésztetés, érzelmi-indulati töltet, amiről nem is szerez tudomást. A prefrontális kéreg érésének köszönhető 5-7 éves kori fejlődési ugrást követően válik képessé a gyermek arra, hogy a tetteit előre megfontolja, és szándékosan cselekedjen – ld. Az emóció az érés motorja. Egyszerre két ellentmondásos érzés megélésének és az indulatszabályozás képessége egy érési folyamat, az integrálódás gyümölcse.
A limbikus rendszerben keletkező három elemi indulat mindegyike a szeparációs probléma megoldására irányuló primitív, zsigeri emóció. A gyerekek szinte minden problémás viselkedését e három elemi indulat valamelyike okozza.
Kapcsolódó írások az emóció témakörében:
- Miért hatásos a kiabálás, amikor hat?
- Miért olyan impulzív: féktelen, meggondolatlan, önző és indulatos a kisgyermek?
- Hogy veszítheti el egy gyerek a könnyeit?
- Hogy lesz a kötődésből önállóság?
- Az érés motorja
- Mellőzd a kapcsolatrongáló módszereket!
- A KAPCSOLAT – amelyben teljesülnek a fejlődés feltételei
- AZ AKADÁLY – Ami a fejlődés útját elállja
- A DÖNTŐ TÉNYEZŐ – Ami a fejlődést mozgásban tartja
