behaviorizmus

Fogalomtár » szócikk: behaviorizmus (behaviorism)

behaviorizmus: viselkedéslélektan, tanuláslélektan, inger-válasz pszichológia

Hogyan válik az ember azzá, aki? Felelős-e cselekedeteiért, vagy azok puszta válaszreakciók, amelyek nem is tőle függnek? Mennyire hat egyik ember a másik viselkedésére? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a behaviorista pszichológia. Az állatok viselkedését tanulmányozva épített fel egy olyan emberképet, amely a 20. század első felétől kezdve erősen befolyásolja az közgondolkozást. Következtetései és eredményei ma is nagy hatással vannak az emberi viselkedésformák értelmezésére.

A behaviorista pszichológiai irányzat a viselkedést a környezeti ingerekre adott alkalmazkodási válasznak tekinti, ezért az “inger-válasz pszichológia” elnevezés sem ritka a szakirodalmakban. Célja a viselkedés irányítása, amit az ingerekre adott válaszok feltételeinek feltárása révén kíván megvalósítani.

kutyaidomitas
Gaál Éva rajza

A behaviorizmus képviselői arra törekszenek, hogy a pszichológiát objektívvá tegyék. Csak azt vizsgálják, ami objektív módszerekkel megfigyelhető, tehát az érzelmekkel és a belső lelki folyamatokkal nem foglalkoznak. A viselkedést szerintük teljes egészében a környezeti hatások határozzák meg. A begyakoroltatható mozdulatoktól kezdve az erkölcsi felfogásig minden külső behatásra, azaz oktatás és nevelés útján kerül viselkedésünkbe. A viselkedés külső hatások tervszerű és következetes alkalmazásával (nevelési módszerekkel) irányítható, a nevelés tehát bárkiből bármit formálhat. Környezetünk hatására változunk, és ehhez belső világunkból nem adunk hozzá semmit, hiszen gondolatainkat tanulással szerezzük, viselkedésünk pedig a hatások által kiváltott reakció.

A behaviorizmus atyjának J. B. Watson (1878-1958), amerikai pszichológust tekintik, aki az 1910-es években hozta létre ezt az irányzatot, melynek alapítói közé számít Ivan Petrovics Pavlov (1849-1929) és Burrhus Frederic Skinner (1904-1990) is. Mindannyian állatkísérletekre építették elméletüket: kísérleti alanyaikat (madarakat, patkányokat és kutyákat) kondicionálással (a jutalmazás és a büntetés azonnali, következetes adagolásával) tanították be feladatok elvégzésére.

Nézd, hogy beidomítottam Pavlovot! Amint nyálzani kezdek, ő mosollyal reagál és ír a füzetébe.

A gyermek gondolkodó elméjét teljes egészében a nevelés művének tartja a behaviorista inger-válasz pszichológia. Az ipari forradalom és a materialista filozófia talaján termett viselkedéslélektan lényegében azt feltételezi, hogy a gyerekeket is ugyanúgy célszerű idomítani, mint a kísérleti patkányokat: megerősítés és kioltás, magyarul jutalom és büntetés jól időzített és pontos adagolásával.

Noha a fejlődéslélektan és az idegtudomány képviselői évtizedek óta felhívják a figyelmet a viselkedés-orientált gyermeknevelés veszélyeire, a köztudatban és a nevelési szakirodalomban még mindig a jutalmazó-büntető módszerek dominálnak. Az Egyesült Államokból érkező keresztény nevelési könyvek és képzési anyagok kevés kivétellel szintén a nem bibliai eredetű, de annak tulajdonított viselkedéskondicionáló módszereket sulykolják. A behaviorista felfogás nagy népszerűségnek örvend minden olyan társadalomban, amely a problémák megoldását az egyszerű és gyors módszerekben látja, és elfelejtette, hogy az ember nem annyit ér, amennyi hasznot hajt, mint azt a “fogyasztói” és a “munka alapú” társadalmi modellek sugalmazzák. A gyermek éretté fejlődése belső program szerint zajló hosszú folyamat, amelynek nélkülözhetetlen feltétele nem a trükkös módszer, hanem a nyugalmat biztosító kapcsolat.

A nevelés fejlődés-szempontú és viselkedés-szempontú (behaviorista) megközelítésének összehasonlítása:

FEJLŐDÉS-SZEMPONTÚVISELKEDÉS-SZEMPONTÚ
a feltevésa gyermeket belső hajtóerők mozgatjáka gyermek tiszta lap, alapanyag, külső ösztönzést igényel
a fókusza megelőzésa következmény
a kulcsszeretet és megismerésmódszerek és hozzáértés
baj eseténmegoldás a felszín alatt, a gyökerek szintjéna viselkedés korrigálása
a nevelés a személyes kapcsolatban folyamatosan történik; a szívre irányul és belülről hat kifeléakkor történik, amikor a gyermek rosszat csinál; a viselkedésre irányul és kívülről hat befelé

A behaviorizmus témájához kapcsolódó írások: