Mi történik, amikor következményeket használsz a kicsik és az éretlenek fegyelmezésére? Akkor volna jó hatása, ha nem keménnyé, hanem bánatossá tenné a gyermek szívét, és ha már megfontoltságra késztetné a kettős érzések belső konfliktusa. Ezek a feltételek viszont még nincsenek meg azokban, akiknek még külső kontrollra van szükségük a civilizált viselkedéshez.
BővebbenCímke: logikus következmény
A fegyelmezés arra a gyerekre hat, akiben a jószándék különben is megvan
Az emberek akkor fogadják szívesen az útbaigazítást, amikor el akarnak jutni valahová. A saját céljaik megvalósításához kérnek segítséget. Csak a gyerekeket próbáljuk olyan irányba kormányozni, amit nem tettünk a sajátjukká; amit csak mi akarunk, nem ők.
BővebbenHívjuk elő a saját jószándékát!
A belső indítékokat célozd meg a felszíni viselkedés helyett! Az önállósulás érési folyamatát támogatod ezzel.
BővebbenMellőzd a kapcsolatrongáló módszereket!
Elég gyakran előfordul, hogy le kell állítanunk a gyermeket, sőt, hűvösre kell tennünk egy időre, mert nem folytathatja azt, amit csinál. De ehhez nem kell megvonnunk tőle saját magunkat is!
BővebbenA DÖNTŐ TÉNYEZŐ – Ami a fejlődést mozgásban tartja
A következmények helyett az előzményekre kellene jobban figyelnünk: arra az érzelmi-indulati töltetre, ami a gyermeket belülről mozgatja.
BővebbenA játék feltétele: A NYUGALOM (de milyen nyugalom?)
A gyermeknek ugyanúgy nem kellene rászolgálnia a szeretetünk jeleire, mint ahogy arra sem, hogy enni adjunk neki. Nem kell jónak lennie azért, hogy érezze: örömmel látjuk és minden körülmények között gondoskodunk róla.
BővebbenA fejlődés mozgatórugója: A JÁTÉK (de milyen játék?)
A mi szemünkben a játék csak szórakozás. A gyerekünk akkor mehet játszani, amikor már nincs más dolga. Pedig a játék az élet kísérleti műhelye, a fejlődés előretörő csúcsa és a feszítő indulatok árnyékszéke.
Bővebben