Mivel az éretlenség minden tünetének a fejlődés megrekedése az oka, ez az, amivel foglalkozni kellene. Ha megszűnik az elakadás, az éretlenség is elmúlik, és elmúlnak a riasztó tünetek is, amelyeket okoz.
A Dr. Neufeld nevéhez fűződő kapcsolatra épülő, fejlődés-szempontú megközelítés összefoglalása:
- A CÉL – Amit ne tévesszünk szem elől
- A FOLYAMAT – Ahogy a gyermek érett személyiséggé válhat
- A PROBLÉMA – Ami közös a nehezen kezelhető gyerekekben
- A DÖNTŐ TÉNYEZŐ – Ami a fejlődést mozgásban tartja
- AZ AKADÁLY – Ami a fejlődés útját elállja
- A KAPCSOLAT – Amelyben teljesülnek a fejlődés feltételei
Mi a viselkedési zavarok eredete? Ha az emberi potenciál megvalósulása érés útján történik, akkor a megvalósulás elmaradásának csak az lehet az oka, hogy az érési folyamat menet közben valahol elakadt.
A FEJLŐDÉS MEGREKEDÉSE az, amivel foglalkozni kell
A gyerekek általában megnőnek, de nem mindenki nő fel. A fejlődés megrekedése annyira elterjedt jelenség, hogy sokszor fel se tűnik. Ma már az éretlen ember a normális, nem az érett. Az a serdülő, akiben egyszerűen megvalósul az emberi potenciál, azaz ténylegesen kihozza magából, ami benne van, magasan az átlag fölé emelkedik a teljesítményével. Mindenki csodálattal tekint rá. Ritka élmény olyasvalakit látni, aki a képességeinek megfelelő szinten teljesít.
Ráadásul a kutatási eredmények is kezdenek becsapni bennünket, mert a legtöbb kutatás Amerikában folyik, ahol viszont a mindenkori átlag a norma. Európában még mindig a potenciál a mérce: az számít éretlennek, aki a saját lehetőségeihez képest mutat alacsony szintet, nem az átlaghoz képest. Az amerikai adatok tehát azt mutatják, hogy a pillanatnyi átlagos színvonalhoz képest mennyire érett vagy éretlen valaki; és, mivel a kutatások zömét Amerikában végzik, a legtöbb adat is onnan származik. Ez azért csalóka, mert ha a mindenkori átlaghoz viszonyítunk, nem számolunk az átlagra érvényes tendenciákkal. Mivel az átlag amerikai egyre éretlenebb, a normális szint is egyre alacsonyabb. Ma normálisnak számít az a serdülő, aki messze a képességei alatt teljesít. Aki az adottságait kiaknázza, már messze kiemelkedik az átlagból. Csak az számít éretlennek, aki még az átlagot sem éri el.
Mivel az éretlenség minden tünetének a fejlődés megrekedése az oka, ez az, amivel elsősorban foglalkozni kellene. Ha megszüntetjük az elakadást, az éretlenség is megszűnik; ha pedig megszűnik az éretlenség, akkor elmúlnak a riasztó tünetek is, amelyeket okoz.
A fejlődés megrekedése az igazi baj,
- NEM a riasztó viselkedés, és
- NEM a diagnózisban megjelölt zavar.
A fejlődés megrekedése az igazi baj, NEM a riasztó viselkedés
A rendellenes viselkedés tünet; figyelmeztető jel, amit komolyan kell venni. Cselekedni kell. De az igazi okot kell orvosolni, nem a tünetet. Nem jelent megoldást, ha a zavaró viselkedésnek esünk neki. Azzal kell foglalkoznunk, ami a bajt okozza.
A viselkedészavar a fejlődés megrekedésének a következménye. A rendellenes viselkedés igazi oka, hogy a gyerek, a serdülő, vagy a felnőtt érési folyamata út közben valahol elakadt. A bajt az éretlenség okozza, a magyarázat a fejlődés megrekedése. Az engedetlen viselkedés is csak tünet. A megoldás pedig: arról kellene gondoskodnunk, hogy teljesülhessenek a fejlődés feltételei.
A fejlődés megrekedése az igazi baj, NEM a diagnózisban megjelölt zavar
Egy néven nevezhető tünetegyüttes diagnózisa nem ad magyarázatot arra, hogy a gyermek miért nem törekszik az önállóságra, miért nem tud a hiányosságaihoz rugalmasan alkalmazkodni, és miért nincs tekintettel másokra. A diagnózis megállapítja a tüneteket, de nem magyarázza. A gyermek nem bontogatja a szárnyait. Elveszítette a könnyeit. A magyarázat az éretlenség. A kérdés pedig az, hogy képes volna-e rá? Igen. Nehéz volna neki, de képes volna rá. Megvan benne a lehetőség.
Egy tünetegyüttes diagnózisa még nem magyarázat arra, hogy a gyermek miért olyan indulatos és lobbanékony. Azért olyan impulzív, mert éretlen: az integrációs folyamat még mindig nem működik nála. Megrekedt a fejlődésben; ezt kell helyrehozni.
Az érettség nem szűnteti meg az agy vagy a szervek eltérő működéséből eredő hátrányokat és hiányosságokat, de ez a gyerek is képes fejlődni; az emberi potenciál benne is megvan. Az emberi potenciál megvalósulása nem a rendellenességtől való megszabadulást jelenti, hanem azt, hogy ő is teljes emberré nőhet fel: érett, virágzó és gyümölcstermő önmagává.
Szülőként az a dolgunk, hogy felneveljük a gyermekeinket – úgy, hogy azzá az érett emberré nőjenek fel, akinek a lehetőségével Isten megalkotta őket. Ezért érdemes egy kicsit többet tudnunk arról, hogy mit jelent felnőni, és milyen feltételekről kell gondoskodnunk. A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlődésének ugyanazok a feltételei, mint a különleges nehézségek nélkül élő gyerekek fejlődésének.
Mi tehát a döntő tényező? Mi mozgatja előre a fejlődést?
KÉK nevelés 