Az érés motorja

A hajtómotor hasonlat arról a rejtélyes valamiről szól, ami a gyermek fejlődését belülről mozgatja. Az „érés motorja” adja a hajtóerőt a fejlődési folyamatokhoz és a belső motivációt: az indítékot és a szándékot az önállóságra, a játékra, a tanulásra és a jó cselekvésére…

Miért ne faragjunk gyereket?

Mi a célunk a neveléssel? Az, hogy a gyerekeink minél teljesebb emberi érettségre jussanak? Vagy az, hogy minél hamarabb fölvegyék a kívánt formát és beilleszkedjenek a társadalomba? Kertészeti, vagy szobrászati tevékenységnek tekintjük a nevelés munkáját?

Miért száll szembe az akaratommal?

Miért tiltakozik az óvodás, amikor szólok, hogy ideje átöltözni? Miért kell közelharcot folytatnom az iskolással, hogy csinálja meg a házi feladatát? Miért háborodik fel a serdülő, amikor nem hagyom, hogy minden idejét mobilozással és gépezéssel töltse? És ilyenkor mit csináljak vele?

A társas agy

A szeretet pszichológiája – bevezetés a kötődéselméletbe. Életünk kezdeti szakaszán társas kapcsolataink minden más környezeti hatásnál döntőbb mértékben formálják az agyunkat, legfontosabb kapcsolataink pedig még a későbbi életkorokban is képesek gyógyítani megsebzett elménket.

Ismerd meg…

“Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal,
mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre!”
– Példabeszédek 27:23-24

Mit jelent nevelni?

A kisbaba érkezésekor nemcsak nyersanyagot kapunk, akiből nekünk kell embert faragni. Már a nevelés szavunk is egész mást sejtet: növel » nevel. Ami ránk vár, egy kertész munkájához hasonlít. A ‘nevelvény’, a ‘növendék’ felnövését kellene támogatnunk valahogy.