Mit tegyünk, ha a gyermek védekezővé vált a sebezhetőség ellen?
Ha egy gyerek már védekezővé vált (a szíve megkeményedett és már nem tud sírni, mert szinte semmi nem képes megfájdítani a szívét), akkor elakadt a lelki-érzelmi fejlődése.
(tovább…)Címke: rugalmas alkalmazkodás
(adaptation)
-
Az elapadt könnyek és a páncélba zárkózott szív jelei
Milyen jelekből derül ki, hogy a gyerekünk, a kamaszunk idegrendszere védekezik a saját sebezhetősége ellen és valahol elakadt benne az adaptálódás érési folyamata?
(tovább…) -
Az adaptálódás gyümölcsei
Ez az az érési folyamat, amelynek során kifejlődik a találékonyság, a teherbírás és a traumákból való talpraállás képessége.
(tovább…) -
Hogy válhat a gyermek hasznára a kudarc és a veszteség?
A gyerekek élete is tele van megvalósíthatatlan vágyakkal, füstbe ment tervekkel és visszafordíthatatlan veszteségekkel. Nehéz, mégis hasznos…
(tovább…) -
Miért hatásos a testi fenyítés, amikor hat?
Az érző szívű gyermek esetében hatásos, de nem szükséges; a kemény szívű gyermeket tovább keményíti. A családok mai életvitele mellett a testi fenyítés legszelídebb módja is káros, és semmilyen körülmények között nem elfogadható.
(tovább…) -
A nevelés arra a gyerekre hat, aki átérzi a hiábavalóság szívfájdalmát
A könnyen nevelhető gyerekekre az is jellemző, hogy elmozdíthatatlan akadályba ütközve át tudják érezni, hogy hiába igyekeznek: nem fogják elérni, amit akartak. A természet metszőollója távolítja el az olyan viselkedést, ami nem visz sehova. Ezért pont azoknál a gyerekeknél fölösleges a klasszikus értelemben vett fegyelmezés, akikre még hatással van.
(tovább…) -
Testvérkonfliktus: Mi a megoldás, ha már rendszeres?
Talán az idősebb testvér máig se tudja elfogadni, hogy a kistestvére is a családba került, és folyton bántja, gyötri, ugratja és sértegeti. Mit lehet ezzel kezdeni?
(tovább…) -
Hogy veszítheti el egy gyerek a könnyeit?
Ha egy gyermek védekezővé válik a sebezhetősége ellen, akkor a bánat és a csalódás fájó érzéseit sem érzi, és az elengedés könnyei is elapadnak.
(tovább…) -
Adaptálódás: az érés könnyes útja
A gyerekek agyát nem az fejleszti, hogy megtanítjuk neki a jó megoldásokat, hanem az, hogy próbálkozik, hibázik és újra próbálkozik. De a kudarcát át is kell éreznie ahhoz, hogy fejlesztő hatása legyen. Nem a szívfájdalom árt neki, hanem az, ha egyedül marad az érzéseivel.
(tovább…) -
Ha nem tudunk változtatni, mi magunk változunk
Az adaptálódás a nehéz körülmények hatására való átalakulás érési folyamata, amelynek során a gyermek találékony, teherbíró és újra talpraállni képes felnőtté válik.
(tovább…) -
A természet szerepe
Ha nem a fejlesztés és az ösztökélés, akkor mi hajtja előre a gyerekeket a fejlődés útján? A természet munkáját azért érdemes megismerni, hogy ne olyasmire pazaroljuk az erőnket és az időnket, amit azét nem tudunk megcsinálni, mert nem is a mi dolgunk.
(tovább…) -
Büntetés helyett a saját bánatát kellene megélnie
A zsákutca-élmény, a hiábavalóság-élmény érzelmi megélésére volna szükség a belülről kifelé ható fegyelmezéshez, és ez az, amire a legtöbb esetben nem kerül sor.
(tovább…) -
Hogy lehet a frusztrációt jobb útra terelni?
A fegyelmezés akkor hatékony, ha a gyereked saját belső fékeit sikerül előhívnod.
(tovább…) -
Az agresszív viselkedés problémája
Nem tudunk vele mit kezdeni, ha csak a felszíni jelenséget látjuk: hogy a gyermek dühöng, hisztizik, verekszik, rugdos, harap, tör-zúz, üvöltözik, gonoszkodik a testvérével, beleköt másokba, erőszakoskodik, vagy kárt tesz saját magában.
(tovább…) -
A KAPCSOLAT – amelyben teljesülnek a fejlődés feltételei
A magzat a méhen belül érik meg a méhen kívüli életre, a gyermek pedig a kapcsolaton belül érik meg az önálló felnőtt életre. Az érés feltétele a kapcsolat. A fejlődés mindig „méhen belül”, a kapcsolaton belül történik.
(tovább…) -
AZ AKADÁLY – Ami a fejlődés útját elállja
Amikor sebezhetőség, a kiszolgáltatottság érzése az elviselhetőnél nagyobb fájdalmat okoz (és az érzékenység terén nagyok az egyéni különbségek), az emberi agy védekező üzemmódra kapcsol.
(tovább…) -
A DÖNTŐ TÉNYEZŐ – Ami a fejlődést mozgásban tartja
A következmények helyett az előzményekre kellene jobban figyelnünk: arra az érzelmi-indulati töltetre, ami a gyermeket belülről mozgatja.
(tovább…) -
A FOLYAMAT – Ahogy a gyermek teljes érettségre juthat
Az érés folyamata, amelynek során a gyermekben megvalósul az emberi potenciál, spontán zajlik, de nem elkerülhetetlen. A szükséges feltételek hiányában a gyermek csak megnő, de nem nő fel igazán. Az érett ember nem a gének műve, de nem is a nevelés vagy a csoportos szocializáció eredménye.
(tovább…) -
A CÉL – Amit ne tévesszünk szem elől
Azért nevelünk, hogy a gyerekünk teljes érettségre jusson. Ne csak megnőjön, hanem fel is nőjön azzá az érett önmagává, aki emberi mivoltánál fogva lehet. Mennyire más ez, mint amikor pusztán a jó viselkedést tűzzük ki célul!
(tovább…) -
A nyugalom forrása: A KAPCSOLAT (de milyen kapcsolat?)
A biztonságot nyújtó kapcsolat az érző szív védőpajzsa. A gyermeket a felnőtthöz fűződő kapcsolata védheti meg attól, hogy a bántások és az élet viszontagságai ellen ne vonuljon önlefagyasztó, kemény védekezésbe, amitől érzéketlen lesz a szíve. De mitől lesz biztonságos számára az érte felelős felnőttekhez fűződő kapcsolata?
(tovább…)