Ha egy gyerek már védekezővé vált (a szíve megkeményedett és már nem tud sírni, mert szinte semmi nem képes megfájdítani a szívét), akkor megrekedt az éretlenségben. Éretté tenni nem tudjuk: ez nem a nevelés, hanem az érési folyamatok, azaz a Természet munkája. Ilyenkor az a feladatod, hogy igyekezz kiegészíteni, pótolni, ami hiányzik – kompenzálj!
(tovább…)Címke: Fegyelmezés?
Határokra és védőkorlátora szükségük van a kicsiknek és az éretlen nagyoknak is.
A viselkedés farigcsálása helyett viszont előbbre visz, ha a kapcsolatot nem rongáló, a fejlődést pedig előmozdító nevelési eszközöket használsz.
-

Videó: Biztonságos fegyelmezés
– a külső kontroll eszközei ott, ahol még nem fejlődött ki az önkontroll képessége
(tovább…) -

Videó: Düh és Agresszió
Hogy kezeld a feszültséget és a támadó indulatokat anélkül, hogy rongálnád a kapcsolatot?
(tovább…) -

Miért hatásos a logikus következmény, amikor hat?
Mi történik, amikor következményeket használsz a kicsik és az éretlenek fegyelmezésére? Akkor volna jó hatása, ha nem keménnyé, hanem bánatossá tenné a gyermek szívét, és ha már megfontoltságra késztetné a kettős érzések belső konfliktusa. Ezek a feltételek viszont még nincsenek meg azokban, akiknek még külső kontrollra van szükségük a civilizált viselkedéshez.
(tovább…) -

Miért alszik el a kisgyermek, ha nem mész be hozzá, amikor sír?
Ha Anya nem elérhető és megnyugtató, akkor a kicsi nem ismeri meg a kapcsolati megnyugvás élményét. A kapcsolatkészség fejlődésének már az első szakaszában zavar keletkezhet, mert a legkisebbeknek az Anya fizikai közelsége jelenti a biztonságot.
(tovább…) -

Miért hatásos az elkülönítés, amikor hat?
Az erőszakmentesnek szánt szeparációs nevelési módszerek az elvetettség élményében mártják meg a gyermeket. Bármilyen hatásosan is lehet vele irányítani viselkedését, az érzelmi manipuláció nem lehet a fegyelmezés jó és egészséges eszköze.
(tovább…) -

Miért hatásos a testi fenyítés, amikor hat?
Az érző szívű gyermek esetében hatásos, de nem szükséges; a kemény szívű gyermeket tovább keményíti.
(tovább…) -

Miért hatásos a kiabálás, amikor hat?
Agyunk riasztórendszerének az a rendeltetése, hogy figyelmeztessen a veszélyre. A gyakori ijesztő fellépés és a rendszeres kiabálás éppen a gyermek riasztórendszerét rongálja.
(tovább…) -

A fegyelmezés arra a gyerekre hat, akiben a vegyes érzések belső konfliktust okoznak
Óriási dolog, amikor a gyermek előre gondolkozik, mielőtt cselekszik, mert ez az önfegyelem lényege. Fegyelmezés közben éppen ezen fáradozunk:”Gondolkozz, mielőtt csinálsz valamit! Ne ugorj fejest mindenbe! Legyél tekintettel másokra is! Ne első felindulásból cselekedj. Gondold végig, mi hova vezet.”
(tovább…) -

A fegyelmezés arra a gyerekre hat, akiben a jószándék különben is megvan
Az emberek akkor fogadják szívesen az útbaigazítást, amikor el akarnak jutni valahová. A saját céljaik megvalósításához kérnek segítséget. Csak a gyerekeket próbáljuk olyan irányba kormányozni, amit nem tettünk a sajátjukká; amit csak mi akarunk, nem ők.
(tovább…) -

A fegyelmezés arra a gyerekre hat, aki kötődik az érte felelős felnőttekhez
Az engedelmesség és a tisztelet is a rendezett kötődő kapcsolat gyümölcse, nem a következetes büntetés és tekintélydemonstráció eredménye.
(tovább…) -

A fegyelmezés csak arra a gyerekre hat, aki átérzi a hiábavalóság szívfájdalmát
A könnyen nevelhető gyerekekre az is jellemző, hogy elmozdíthatatlan akadályba ütközve át tudják érezni, hogy hiába igyekeznek: nem fogják elérni, amit akartak. A természet metszőollója távolítja el az olyan viselkedést, ami nem visz sehova. Ezért pont azoknál a gyerekeknél fölösleges a klasszikus értelemben vett fegyelmezés, akikre még hatással van.
(tovább…) -

A fegyelmezés arra a gyerekre hat, akinek működik a riasztórendszere
Az érző és nyitott szívű gyermeket egy tekintettel, egy arckifejezéssel vagy egy szóval elég figyelmeztetni ahhoz, hogy irányt váltson. Akinek viszont elromlott a riasztórendszere, az fel sem fogja ezeket a jelzéseket.
(tovább…) -

A kicsik és az éretlenek biztonságos fegyelmezése
Hogyan fegyelmezzük a kicsiket és az éretleneket, amíg következmények kilátásba helyezésének nincs értelme, mert tényleg nem tudnak magukon uralkodni?
(tovább…) -

Mi a teendő, AMIKOR a kisgyermek féktelenül viselkedik?
Útmutató érzelmi vihart kavaró helyzetekre, amikor a gyermek olyasmit tesz, amit nem engedsz meg, vagy kihoz a sodrodból a viselkedésével
(tovább…) -

Hívjuk elő a saját jószándékát!
A belső indítékokat célozd meg a felszíni viselkedés helyett! Az önállósulás érési folyamatát támogatod ezzel.
(tovább…) -

Adjunk neki lehetőséget!
Ébressz a gyermekben vágyat és hagyd dolgozni a belső motivációt! Teremts körülötte kitöltetlen űrt, ahol a kreatív játék helyét nem foglalja el sem az irányított foglalkoztatás, sem a passzív szórakozás! Hagyd addig unatkozni, amíg eszébe nem jut valami érdekes!
(tovább…) -

Büntetés helyett a saját bánatát kellene megélnie
A zsákutca-élmény, a hiábavalóság-élmény érzelmi megélésére volna szükség a belülről kifelé ható fegyelmezéshez, és ez az, amire a legtöbb esetben nem kerül sor.
(tovább…) -

Mellőzd a kapcsolatrongáló módszereket!
Elég gyakran előfordul, hogy le kell állítanunk a gyermeket, sőt, hűvösre kell tennünk egy időre, mert nem folytathatja azt, amit csinál. De ehhez nem kell megvonnunk tőle saját magunkat is!
(tovább…) -

Mit jelent nevelni?
A kisbaba érkezésekor nemcsak nyersanyagot kapunk, akiből nekünk kell embert faragni. A nevelés inkább egy kertész munkájához hasonlít…
(tovább…)

