a kapcsolatra épülő szemlélet
(flight from vulnerability, defendedness)
A védekező érzéketlenség, a védekező vakság és a védekező elhatárolódás közös jellemzője a menekülés (távolodás, nem pedig támadás: dominancia; vagy leváltás: átkötődés).
Ha egy gyerek már védekezővé vált (a szíve megkeményedett és már nem tud sírni, mert szinte semmi nem képes megfájdítani a szívét), akkor megrekedt az éretlenségben. Éretté tenni nem tudjuk: ez nem a nevelés, hanem az érési folyamatok, azaz a Természet munkája. Ilyenkor az a feladatod, hogy igyekezz kiegészíteni, pótolni, ami hiányzik – kompenzálj!
Bővebben
Milyen jelekből derül ki, hogy a gyerekünk, a kamaszunk idegrendszere védekezik a saját sebezhetősége ellen, és valahol elakadt benne az adaptálódás érési folyamata?
Bővebben
Agyunk riasztórendszerének az a rendeltetése, hogy figyelmeztessen a veszélyre. A gyakori ijesztő fellépés és a rendszeres kiabálás éppen a gyermek riasztórendszerét rongálja.
Bővebben
Ha egy gyermek védekezővé válik a sebezhetősége ellen, akkor a bánat és a csalódás fájó érzéseit sem érzi, és az elengedés könnyei is elapadnak.
Bővebben
Elég gyakran előfordul, hogy le kell állítanunk a gyermeket, sőt, hűvösre kell tennünk egy időre, mert nem folytathatja azt, amit csinál. De ehhez nem kell megvonnunk tőle saját magunkat is!
Bővebben
Amikor sebezhetőség, a kiszolgáltatottság érzése az elviselhetőnél nagyobb fájdalmat okoz (és az érzékenység terén nagyok az egyéni különbségek), az emberi agy védekező üzemmódra kapcsol.
Bővebben
KÉK nevelés 